2014. április 25., péntek

Tavaszi Kollégiumi Hét

Lassan véget ér a szünet, sőt már véget is ért, már hétvége van. Visszakészülünk rövid három napra, hogy elbúcsúzzunk végzőseinktől. De a jövő helyett egyelőre tekintsünk egy kicsit vissza. Milyen is volt az idei kollégiumi hét?
A hét elején sportos. Hétfő délután sprinteltek a csoportok legjobbjai, majd a Wigner-kört futották le, váltva egymást. Sajnos Barnabás, a nagy esélyes hatos csoport első futója összeakadt és elesett a rajtnál, így a kettes csoport víg váltója fölényesen nyert. Este elkezdődött a focitorna, jó hangulatú meccsekkel.
Másnap a futást a kötél váltotta fel, ezt próbálták húzni-vonni a csoportok. A szkanderbajnok Czank Ádám vezérlésével a hármas csoport diadalmaskodott, helyenként igen jó partikat lehetett látni. Este folytatódott a focibajnokság, amelyet behúzott a hatos, s ezzel már előrevetítette a csoportok közötti verseny megnyerését is, általuk.
Nincs kollégiumi hét kiállítás nélkül! A társalgóban Ducsai tanár úr legújabb képeit lehetett megtekinteni. A megnyitón Teleki Clara valóságos művészettörténet órát tartott.
A szerda délelőtt nagy eseménye a kollégiumok közötti szpartakiád lett volna. Az időjárás azonban közbeszólt. Persze, ha a mostani égboltot és az előrejelzéseket nézzük, akkor a hétfői pótnap sem ígérkezik szebbnek, sőt!
Másnap délután került sor a csokis versenyekre, ahol új feladatok is bemutatkoztak, mint pl. a kitörés, súlyzóval. Sajnos a csokik idén is hamar elfogytak, s ezek után a játékkedv is lelohadt.
Csütörtök estére maradt a városismereti barangolás, azaz a gyűjtögetős feladatok sora. Feltehetően a kialakult különbségek miatt (már nem igazán módosulhatott az állás), a keresési-kutatási láz elég csekély volt. Még lányokat is alig hoztak be fiaink, pedig máskor alig győztük őket adminisztrálni. Azért került néhány baseball sapka és szilikon karkötő is. A végeredményre nem is kellett sokat várni. Az udvaron megtörtént a torta és a borítékok átadása, majd jöhetett a tűzzsonglőr csapat, akik idén is kitettek magukért és a közönség szórakoztatásáért. Ja, hogy ki nyert? A hatos csoport, ahol zömmel az érettségi utáni képzésben résztvevő kolisok vannak. E minőségükben először nyert ilyen összetételű csoport, bár tagjai közül páran, mint kettes csoportbeliek már amúgy is többszörös győztesek voltak.
Összességében nem volt rossz az idei hét. A focimeccseknek direkt jót tett, az egymásutániság, mert így nézők is voltak. A többi versenyszám alatt is sokan jelen voltak, egyedül a zárónapi aktivitás, illetve annak hiánya említhető negatívumnak. Reméljük jövőre szorosabb lesz a verseny, s akkor nagyobb lesz a harci kedv!

2014. április 2., szerda

Fenntartható lét

avagy: bevezetés a Nap energiájának hasznosításához

Március utolsó napján, este 6 órától Posta József tanár úr tartott előadást a "guruló háznál", miképp is áll napjainkban a napenergia, mint a környezetünket nem károsító energia.
Az előadásban, mely egyszerre volt elméleti és bemutató jellegű, tanár úr mérőműszerrel demonstrálta, hogy az épp lenyugvó napnak még milyen nagy a leadható hőmennyisége. Láthattunk napelemet és napkollektort, megtudhattuk, mi a különbség a kettő között. Benéztünk a "Zéró energiaházba" is. Ide egyszerre csak pár ember jutott el, és sajnos sokaknak nem volt türelme megvárni a többiek kijövetelét, és elszeleltek. Ráadásul szélenergiájukat nem is hasznosították...
Így lemaradtak számos érdekes információról. Pl., hogy a madárpiszok nemcsak a szobrok, de a napelem nagy ellensége is, hisz alatta forró pont (hotspot, szaknyelven) keletkezik, ami csökkenti a hatásfokot. A napelem elbír dió nagyságú jeget akár, s a hó sem hozza zavarba (mert leolvasztja magáról), felülete sok mindent kibír, s nagyon macerás azért elkészíteni. Tanár úr szerint ez a jövő, ha tényleg fejlett világban szeretnénk élni.
Kaptunk némi információt arról is, milyen körülmények, feltételek mellett éri meg leendő házunkat napelemmel ellátni, vagy épp, ha vállalkozni szeretnénk, milyen esélyeink vannak, ha ebbe a szektorba vágnánk bele. Megtudtuk, hogy a megújuló energia felhasználása terén (is) elmaradunk Európa nyugati felétől, pedig a nap nálunk többet és hatékonyabban süt, mint Németországban.