2013. november 20., szerda

Őszi Kollégiumi Hét


Az Őszi Kollégiumi Hét rendezvényei, mint oly sokszor, változatosak voltak. Mind jellegükben, mind színvonalukban.

A hetet Holló István őrnagy előadása nyitotta meg. Az őrnagy úr személyesen vett részt több katonai misszióban, így járt többek között Afganisztánban, Irakban és Koszovóban is. A képekkel gazdagon illusztrált előadáson világossá vált, milyen nehéz és veszélyes a békefenntartók tevékenysége. Idegen, vad tájakon, a magyartól sokban eltérő időjárási körülmények között kell élniük. E mellett az ott élő emberek, a helyi szokások és a kultúra is más. S ez sokkal nehezebben dolgozható fel, mint az időjárás. Egy rossz gesztus, egy ’helytelen pillantás’, egy nem jól megfogalmazott mondat, s máris ott a konfliktus a helyiekkel, akik nem mindig nézik jó szemmel a tevékenységüket. Sőt! 
 Azok a helyiek, akik ellen a békét kéne fenntartani, egyenesen ellenségesek. Mert az eltérő időjárás és helyi szokások mellett van még egy apró tényező, ami nehezíti a szolgálatot: az állandó életveszély, akár napi 24 órában. Abban, hogy most ő itt előadást tarthat része van a szerencsének is. Irakban egy alkalommal a lassan araszoló magyar konvojt megelőzték a türelmetlen amerikaiak. Vesztükre. Ők rohantak aknára, s lettek hősi halottak. Apropó, amerikaiak. Az őrnagy úr számos érdekességet említett az állomásozó csapatok különböző nemzetiségű tagjairól, mennyiben más, ill. hasonló a hozzáállásuk az élethez, na és persze a bármikor bekövetkezhető halálhoz. Az amerikaiaknak volt a legjobb felszereltsége, jobban fel is készültek, bátrabbak is voltak, olykor túlzottan is , az önfejűség a katonáikra is jellemző. Sok volt az erőszak a képeken, történetekben. Akkor miért vállalják? Pénz? Kalandvágy? Kihívás? Kötelességérzet? Karrierépítés? Talán mindenkinél, más és más az arány, de tudják: valakinek ezt is meg kell csinálni.


Kedden este táncosok léptek fel, közel 2/3 kollégium előtt. A fellépő Easydance TSE az Agria Tánc Centrum utódja, már több évtizede biztosít lehetőséget Egerben minden fiatal, vagy akár senior korosztályú táncosnak a társas tánc űzésére. Bár az aula hangzásvilága nem volt a legjobb, a látvány kárpótolta a nézők többségét, mert fanyalgók, ugyebár voltak, vannak. Az Easydance TSE versenyzői mind latin, mind standard táncot jártak el nekünk – versenyeken egyébként számos dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek -, s kétségkívül más ez a tánc, mint a diszkó. Olykor fárasztóbbnak is tűnt, mint egy konditermi edzés, viszont lehet, élvezetesebb. Pláne, ha csinos a partnernő J. Amúgy szeretettel várják a teljesen kezdő táncolni vágyók jelentkezését is, úgyhogy, aki kedvet kapott, annak hajrá!
Fényképek:
Videó: https://www.facebook.com/photo.php?v=1426415144254513


Szerdán került sor a Képzőművészeti Kör kiállítás megnyitójára, amelyet a Kört vezető Ducsai Zoltán tanár úr ’vezényelt le’, s számolt be az elmúlt évek tevékenységéről. Elmondta, alkotni élvezetes dolog, s nem feltétlen olyan nehéz, mint amilyennek látszik. A kiállítás november 28-ig látható a kollégiumi társalgóban, majd az anyag átkerül december elején a Szent Hedvig alatti kiállító terembe.
Videó a kiállításmegnyitóról: https://www.facebook.com/photo.php?v=1426409684255059
További képek: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.648434515197403.1073741831.614318791942309&type=1

Az este folyamán az 507-es teremben volt filmvetítés, igen csekély részvétel mellett. Úgy tűnik, igaza volt az egyik internetes portál nem régi, nem hivatalos felmérésének. Azaz a mai fiatalok egy filmet vagy moziban néznek meg, vagy (olykor és) a kütyüjükön.

Csütörtökön lépett fel a GENTLLEMEN együttes az aulában. Már a hangosítás próbája alatt volt egy kis gond, hisz a levelező oktatásban résztvevőkhöz is felhangzott a zene, ami rock volt, lett volna. Volna, mert a kongó aulában visszhangzott a zene, zaj. Az aula amúgy sem fényes akusztikája, ahol, ha nincsenek sokan, hogy elnyeljék a ’káros’ hangokat, csak még rosszabb lesz, gyakorlatilag élvezhetetlenné tették az előadást. Tisztelet a fiúknak, hogy lenyomták a showt, de a DT-nek (és tán a kollégistáknak is) el kellene gondolkoznia azon, mire is vevők ők. Egy rock koncertre, nem tanári segítséggel kéne verbuválni a nézőket, a DT felelőssége a megszervezésen kívül a propagandában is nagyobb kell, hogy legyen.

2013. november 1., péntek

Kultúr-zóna: Vers mindenkinek

Irodalom ajánlat Balázs Ádámtól

Ma sokan a vers, líra gondolatával Ady-t, Petőfit, azaz a régi nagyokat kapcsolják össze. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai kortárs irodalomban is vannak kiemelkedő tehetségek, akiknek műveivel egészen másképp foglalkozik a XXI. századi ember. Talán közelebb állnak modernségükkel a mai kor emberéhez. Varró Dániel 1977-ben született, első verseit 12 évesen írta. Az ELTE-n végzett magyar-angol szakon. Ma verseket, színdarabokat ír és fordít. Témái aktuálisak; szerelem, sms, e-mail, plázacicák, különböző szituációk, ami a napokban történt vagy történhet velünk. Varró Dániel ért a gyermekek nyelvén, igazat szól, mégis elhatárolódik attól, amit mond. Éppen azért, mert olyan komolyan mondja, hogy az már ironikus. Szükség van arra, hogy más verseket is olvassunk, mint Petőfi, Ady, József Attila, például Varró Dániel színes verseit. Az olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. A Szívdesszert című kötete ösztönöz arra, hogy olvassak még más verseket is Varró Dánieltől, mert fiatal vagyok, fogékony vagyok az újra, ezért olvasom szívesen verseit. Üde, friss, kamaszosan őszinte hangjával belopta magát a szívembe.

Varró Dániel: Mozi

Gyere, nevető szemü,
airwaves-es leheletü!
Bús lovagod ma terád vár
egyedül a pattogatottkukorica
szagú moziban, ahova csupa pár jár,
lépkedek ide-oda idegesen én itt, jaj,
úgy tépi a szívemet a szerelem is,
ahogyan a jegyeket a nénik.

Gyere na, hisz íme, a Nap kisütött kint,
fűt a tavasznak a láza,
vége a télnek, a depinek, a lomb is zöld,
és tele van a pláza.
Gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te,
mennek már odabent, gyönyörűm
az előzetesek, nosza, jöszte!

Kukorica, perec és a kóla kezünkbe,
zsebembe jegyért kotorászom,
így be a sor közepére, amíg megy
a halivudi jelenet a vásznon;
és míg könnybe a mozi szeme lábad,
lerúgod a papucsodat, és
a puha szék tetejére teszed föl a lábad.

Betege vagyok a szerelemnek,
a vágynak, az érintésed is éget,
amikor a kezem és a te kezed is
ugyanoda nyúl be a kukorica végett.
Fölhevít, és amikor elveszed, űrt hagy,
nem tudok én ma a filmre figyelni miattad,
olyan gyönyörű vagy.

Szép a te szemed, ugye tudod, és a szád,
és szép a te fogad és a nyelved,
amivel a popcornt ízleled,
amit a te szép kezed a zacsiból elvett;
legurul a nyakadon a kukoricamorzsa,
elnyeli ott ez a kis szakadék,
a halálban is édes a sorsa.

Két kibújó telihold a trikód
ködleple alatt a te melled,
barna, akárcsak az alkonyi fény a te bőröd,
a szoliban ilyen lett.
Jaj, milyen oktalan állat az ember,
vágy az ölében örökkön dudorodik,
és a szíve teli szerelemmel.

Cicamica, mit tegyek, annyira édes,
a mosolyod, akárcsak a kóla.
Édes a szerelem, a vágy lólába
ha néha kilóg is alóla…
Baromira gagyi ez a jelenet is éppen,
gyere szerelemnek örülni,
hajoljál össze te velem a sötétben.